Kiindulási helyzetjelentés No.1

Fél éve jön a tananyag a divattervező tanfolyamról, már ott tartok, hogy az egész a kezemben van, de sajnos a tanulás lassabban megy. Még az egy ötöde hátra van, de megpróbálok begyorsítani, hátha sikerül befejeznem a nyár végéig. És ha minden jól megy, szeptembertől irány a suli! Sajnos még nem sok "művet" tudok felmutatni. Főleg, mert varrni is most tanulok, és gyakran még az összetűzéssel is meggyűlik a bajom (összetűzésbe kerülök az összetűzéssel XD).

Készen van egy nadrág, amin két hétig dolgoztam. Egyszerű, fehér (eredetileg ágyneműnek szánt) vászon anyagból varrtam. A különlegessége, hogy a szárai végig két oldalú berakással készültek. A hajtogatás tartott a legtöbb ideig, de majdnem ugyanennyi volt, mire sikerült az elején a cipzárat a sliccbe varrnom. A cipzár ugyanis az ülep keresztvarrásáig tart, de legalább nincs elrejtve. Csípő-fazonra terveztem, és a biztonság kedvéért a tetejét gumíroztam, de mivel a csípőrész passzos, és a saját méreteimre készítettem, nem kell a guminak tartania. Viszonylag kényelmes viselet, és a nyári melegben jól jön, hogy szellős, és hogy vékony fehér (bár elég sűrű szövésű :S) anyagból készült. Az egyetlen ok, amiért mégis gyakran marad a szekrény mélyén, az az, hogy a hosszát kissé elmértem, és az alja épp a földre lóg, ami világos ruháknál kifejezetten hátrány. Vagy rá kell szánnom magam valamikor, hogy felhajtsam (NEVER! :0) vagy kell szereznem egy hozzá illő magas talpú cipőt... Egy rokonomtól az "esküvői nadrág" gúnynevet kapta (feltehetőleg a színe, a bősége és a kényes hossza miatt). :)

Az "esküvői nadrág" eleje, oldala és hátulja