Finish - Project "O"

Na végre, végszóra, még éppen utolsó előtti percben készen lettem a csodás sárkánykrokodilemberrel! XD Igaz, szegény egyetlen hatalmas fej, és a belőle fityegő "virslivégtagok", némi ruhába burkolva, és egy farokkal megspékelve, azért én mégis büszke vagyok. Egy kicsit legalább. Életem első rongybabája. Mondhatni szó szerint, hiszen az anyagot főként egy régi lepedő, és a húgom kinőtt ruhái szolgáltatták, a bélés pedig anyaghulladék. Azért így is volt vele munka bőven: a "virslivégtagok" - halvány hüvelykujj, a lábakon lábfej sematikus jelzésével - lepedővászonból készültek, és textilfestékkel festettem le őket, mint a fejet. Amíg száradt a festék, összeraktam a ruháját: a kis melegítőfelsőt a ciphúzózárhoz szerkesztettem, ez volt ugyanis a legkisebb méret, amit venni tudtam. Ez volt gyakorlatilag az egyetlen kiadásom a projectre. Ennél, csak úgy, mint a kis nadrágnál is, a szegéssel gyűlt meg a bajom, nem is lett szép. :S Ha belegondolok, hogy eredetileg kulcstartóról volt szó... XD Varrhattam volna kézzel... Mikor a festék megszáradt, a végtagokat egy csokorban a fejhez varrtam, majd szépen felöltöztettem. A ruha eltakarja, a tényt, hogy nincs a figurának se hasa, se háta, se feneke. Vagy ha van, hát mindez a nyakában gyűlt össze. :D Ezután következtek a cipők, amiket fekete textilfestékkel festettem a lábfejekre, kicsit magas szárral - gondolom, bakancs akart lenni. Majd, amíg ez száradt, összeállítottam a farkat: piros textilből 3 apró háromszöget készítettem, és a kiszabott két farokrész felső oldalai közé illesztettem befelé fordítva. Így varrtam össze a farkat, amit kifordítás után kivételesen vattával tömtem ki. Miután a festék a cipőn is megszáradt, mindkét lábfejre fehér cérnából 3 vastag sávot "hímeztem" - ezek lettek a cipőfűzők. Már csak apró finomságok voltak hátra: rögzítettem a haj-kapucnit 4 ponton az arc körül, és a nadrág tetejét a felsőrész aljához varrtam, hogy ne csúszhassanak szét - esetlegesen felfedve, hogy a derékrész is lábakból áll... :D Végül a fejen található piros kis "copfok" kerültek sorra: csepp alakú anyagdarabokat szabtam, és tömtem ki saját törmelékükkel. Ez szenvedős volt, ugyanis már nem otthon csináltam, és kézzel varrtam össze, "pelenkaöltéssel". Be kell valljam: nem lett szép. :( Azért összességében mégis elégedett vagyok a munkámmal. Ahhoz képest, hogy a szabásmintákat is magam találtam ki, anélkül, hogy bárhonnan leszedtem volna, vagy utánanéztem volna, és ez az első ilyen munkám... Igen! Elégedett vagyok! Most kicsit hátradőlhetek végre...

eleje
háta
oldala