Rossz cicus!

Már megint nem írtam semmit. Pedig nem teltek ám tétlenül a napok! Ugyan a csíkos nadrágtól most kicsit elment a kedvem :S, azonban más szelek fújdogálnak... A múltkoriban újabb lábszárvédőket készítettem, már el is kezdtem a rongyosra hordásukat. Kép viszont még nincs róluk - talán holnap csinálok -, úgyhogy addig nem is írnék ezügyben többet.

Közben a múlt héten megihletett egy régi pólóm (mily meglepő -_-), pedig nem is volt nálam. Azóta hazamentem érte, és találtam egy másikat is, amivel kezdeni akarok valamit. Bővebb infókat még nem óhajtok megosztani. :P Tegnapelőtt és ma egy rakottszoknyán dolgoztam, de még mindig nem tudom, hogy húzózár, vagy franciakapcsok, vagy mi a franc legyen az oldalán. Talán, ha találok majd olyan húzózárat, amilyet keresek...

Mellesleg ma hadjáraton voltam ringli-szegecs ügyben. Mivel a nyomó eszközömről kiderült, hogy egy barkácsáruházlánc árulta anno, hát odabattyogtam próbacseresznyézni. Hát cseresznye nem volt. Mert csak úgy kaptam volna ekkora szegecseket, ha megveszem a hozzájuk csomagolt nyomót is. Na, abból nem kell több. Meglátogattam egy megállónyira a konkurenciát. És lám! Bár a srác nem volt biztos benne, hogy jó, én úgy döntöttem, még mindig csak fele annyit bukok rajta, mint legutóbb, mikor a rosszakat vettem. Jó döntés volt! Alig vártam, hogy hazaérjek, és kipróbáljam őket, és nagy örömömre működnek! Ráadásul nem csak ezüst és rézszínű volt a csomagban, hanem egyharmad szép, fémes rózsaszín. És nem festett, mint a régiek, úgyhogy lepattogni se fog.

A nap termése pedig egy mandzsetta. Tulajdonképpen csak ki akartam próbálni, hogyan is csinálok egy mandzsettát, illetve a gépem gomblyukazó- és gombvarró funkcióit akartam kipróbálni. Íme az eredmény:

 mondjuk, nem a szatén a legjobb háttér, de ezt találtam hirtelen. -_-

mellesleg ebből az anyagból készül a szoknya épp

Gyanítom, hogy nem ez volt az utolsó ilyen megmozdulásom. Tekintve, hogy eleve nagy terveket dédelgetek a mandzsettákkal kapcsolatban. :) Először is csinálok ennek egy párt holnap...
   
Végül nem párja lett, mert a bal kezem úgyis mindig tele van, inkább még egy jobbkezeset csináltam. Kicsit továbbfejlesztettem. Mivel a másik mosolygós gombom rózsaszín árnyalatú volt, így rózsaszínnel varrtam, és rózsaszín ringliket tettem bele. ^o^ (Gondolkodtam aton, hogy a régit is fejlesszem-e, de akkor fehérrel kellett volna megvarrnom, így végül hagytam eredetiben a "prototípust")

A második példány

Hatásszünet

Nem. Nem hagytam abba végleg a blogot. Csak mostanában vagy  nem volt miről írni, vagy nem volt időm írni, vagy nem volt kedvem írni. Sok melóm volt a beadandókkal a suli utolsó heteiben. De már a nagyján  túl vagyok, csak egy van hátra. Még valamikor a múlt hónapban elkezdtem dolgozni egy nadrágon, amit egy lila és sárga csíkos anyagból varrok. Sajnos kicsit alábecsültem a fenekem méretét, így lehet, hogy szükség lesz valami toldás-trükkre. De még annyira az elején járok, hogy simán ki fogok találni valamit. Közben persze már tolonganak az ötletek  fejemben, szeretnének megvalósulni, csak idő kéne, anyag, türelem, és lelkesedés. Bár azt hiszem, az utóbbival van a legkevesebb baj. :)

Divatklipp - George Michael

Nem tudok szabadulni a '90-es évek hatásaitól, és klippjeitől. :P

Ez egy klasszikus kifutós videó, és a nem éppen hétköznapi öltözékeket (Mugler-tervezés)  nem hétköznapi modellek mutatják be. Név szerint: Linda Evangelista, Nadja Auermann, Emma Sjöberg, Estelle Hallyday, Shana Zadrick és Tyra Banks. A klippet egyébként a Mugler bemutatója, és az előadó korábbi, Freedom '90 című, szintén jól ismert videója (előbb-utóbb fel fog bukkanni) ihlette. Szépen tükrözi a korszakot, és bár őszintén szólva zeneileg nem tartom sokra, és a ruhákat leszámítva a videóban sem találok túl sok fantáziát, még is tud adni egy jellegzetes hangulatot.

Project "Ice PJ"

Nos, az alap koncepció valójában egy overall volt. De a fő kitétel az volt, hogy NAAAAAGYON bő legyen a szára. Ez megvalósult. A szárak kerülete 1-1 méter. ^^ Talán túlzásnak tűnik, én beleszerettem ebbe a szabásba. A végső terv egy magasított derekú (egészen mell alá szabott) nadrág lett, két hatalmas szárral, és egy húzózárral az elején. Természetesen csípőtől felfelé testre simuló. Már érlelődött bennem vagy két hete. De anyag is kellene az alkotáshoz. És sajna éhkopp van. :( Még a 390.-/m-t sem engedhetem meg magamnak... Anyósjelöltem meghallotta, hogy efféle alkotói(anyagi) válságban vagyok, és előkotort pár anyagot, amiket még régen vett, de végül semmit nem készített belőlük. Le is csaptam egy erős vászonanyagra, ugyanis eredetileg valami vékonyabb farmerszerű szövetből terveztem. A színe sajnos nem volt az igazi: világoskék, fehér csíkokkal. Azóta is "matracvászonnak" csúfolom. Volt egy darab farmer anyag is, de az kevés lett volna. A matracvásznam 4,5 nm volt, ami elég kellett, hogy legyen egy akkorka testre, mint az enyém.

Egy teljes napig szerkesztettem a szabásmintát. Egy nadrágalapot dolgoztam át, hogy a szárak aljának körmérete 1 méter legyen. A derekához pedig hozzáillesztettem egy régebbi mell alatti fűző szabásmintát. Mindezt úgy kellett megoldanom, hogy a formázóvarrások végigfussanak a ruhán. Magyarul a kész ruha 8 darabból álljon össze. (Azaz, egészen pontosan 10-ből, mert a háta közepe darabjait deréktól felfelé külön szabtam, hogy az anyag csíkjai ne ferdüljenek.) A nap végére elkészült a 4 szabásminta (2 eleje és 2 háta), és az ülep részétől felfelé kiszabtam belőle egy újságpapír-prototípust. Igaz, elszakadt, miközben felvettem, de megnyugtatott, hogy orbitális mellészerkesztés nem történt. :) (Tudjátok, az őrült és a zseni majdnem ugyanaz! :P )

Másnap kiterítettem az anyagot teljes valójában a padlón (ilyenkor imádom a hatalmas szobám), és miután kipróbálgattam, hogyan fektessem a szabásmintáimat úgy, hogy a csíkok párhuzamosan fussanak majd végig a testemen, szépen rágombostűzgettem a 4 mintát. Körberajzoltam. Kivágtam. Átforgattam az anyag másik végéhez, ott csíkot a csíkra illesztettem. (Ja, mert nem csak csíkos, de csíkmintás. Értsd: a csíkok sűrűsége nem állandó. O.O) Végül kiszenvedtem a 8 tökéletesen passzoló részt (meg a két kis cafatot a hátához), és kivasaltam őket.

Egy újabb nap volt, amikor is nekiláttam az összeillesztésnek. A tőlem megszokott pontossággal csíkot csíkhoz, görbületekre ügyelve, és nem értve, hogy lett néhol hosszban 2 centis difi... :S De szépen összevarrtam, ülepnél triplázva, és minden szélet cikkcakkal elszegve (Ó, mennyire megkönnyítené a dolgom egy szegő varrógép!). Minden varrás előtt végig gombostűztem, hogy az elcsúszás kockázatát minimálisra csökkentsem. (Ebből következik a több száz tűszúrás, amit összevarráskor elszenvedtem. :S) Természetesen így már megtörténhetett az első próba. És azonnal kiderültek a hibák, amiket a szabásminta szerkesztésekor követtem el. Én 3-at számoltam... -.-

1. Az elején (pocaknál) kis kidudorodás. Nyilván a pocaknak is kell hely. De az én méreteim alapján nem nagyon kellett volna itt ilyennek lennie. Persze, ez az első nadrág, amit nem csípőre terveztem, hát tanulok belőle. (Számomra lehangoló hír: a "pocak-helyet" kitöltöm... :/ )

2. A háta közepénél anyagtöbblet keletkezett. Vagy a fűző és a nadrág derékvonalának illesztésénél kutyultam el valamit, vagy egyszerűen csak nem kellett volna külön szabnom. Bár előrehajoláskor eltűnik a kis, kereszt irányú "hurka", szóval az is lehet, hogy ez sem véletlenül alakult így, hanem azért, hogy a ruha  ne csússzon le  a hátamról, ha lehajolok.

3. Az ülepe túl alacsony lett. A csípőmön tökéletesen nyugszik, a derekamon passzol, és a mellem alatt végződik, épp ahogy elképzeltem. Csak épp az ülep nem a "lábaim elágazásánál "van, hanem pár centivel alatta. Nem igazán tudom, hogy ez mennyire abnormális, minden esetre én nem így terveztem. :(

Ezeket leszámítva a ruha teljesen oké volt, így a következő napon bevarrtam a húzózárat (sajna, nem lett a legszebb). A felső széleket nagyon szépen sikerült eldolgoznom, kifejezetten büszke vagyok rá! Az aljából pedig majd 10 centit hajthattam fel, úgyhogy szépen tartja az ívet.

Ennyi volt a nagy munka, összesen 4 sűrű nap. Azért mondhatom azt, hogy olyan lett, amilyenre akartam, és sikerként fogom elkönyvelni. Még egy-két módosítás lesz rajta:

- A hátára, a kereszt irányú varrásra (ahol "hurkásodik") teszek egy kis pántot két gombbal.

- És befestem!!! Mert sajnos ehhez a világoskékhez nem tudok hozzáöltözni. :( Vettem egy "világoszöld" batikfestéket, ami a minta szerint inkább afféle zöldesszürke. Befestem a maradék anyagot is, mert lehet, hogy csinálok belőle egy kis felsőrészt is (egy mell alatt szabott feles ujjú zakóra gondoltam). ^^

A névválasztás a nemszeretem-színt és a minta miatti pizsama-érzetet hivatott tükrözni... :/

A nadrág elölről és oldalról

Finish project "Skirtie"

Ezzel meg is volnánk. Viszonylag hamar befejeztem, még ahhoz képest is, hogy azért csak sikerült elrontani... :S

Ugyanis a csípőrészt sikerült elbasz elszabni, amire persze csak akkor jöttem rá, mikor mindennel elkészültem. Úgyhogy bonthattam vissza a húzózárat, és a derekán a ferdepántként felvarrt nyakkendőszárakat. De legalább a nyakkendők és a farmer rész illesztéséhez nem kellett hozzányúlni. Ez is valami! :D Megpróbálom ott folytatni, ahol legutóbb abbahagytam, és kihagyom a kis "malőrt". :P

Tehát: az összevarrt farmerdarabkákat ráillesztettem a nyakkendősorra, és összegépeltem, majd elszegtem. Ezután bevarrtam a hátára a húzózárat, és alatta összevarrtam a széleket. Végül két keskeny, hosszú (kb 80 cm) nyakkendővéget összevarrtam a levágott végükön, és a varrást a szoknya eleje közepéhez illesztve ferdepántként felvarrtam. A húzózár utáni részen a nyakkendőszárak szélét még további 4-5 centin összegépeltem, hogy könnyebb legyen majd masnira kötni. Hát ennyi volt.

Bárki készíthet magának otthon ilyen "újrahasznosított" szoknyát. A család férfitagjaitól kérjük el a nagynénitől karácsonyra kapott, soha nem hordott fertelmes nyakkendőket, és/vagy nézzünk be egy-két használtruha boltba, ahol potom pénzért kaphatunk válogatottan "különleges" darabokat. Csak levágjuk a vastagabb végüket, összevarrjuk őket a széleiknél, és eldolgozzuk valamilyen módon a derékrészt (sok időt megspórolhatunk pl, ha csak simán rávarrunk ferdepántot, és a húzózárat is kihagyjuk). Én ezt a művemet nem mondanám kifejezetten szépnek, de prototípusnak elmegy. Ha lesz egy kis pénzem és időm turikba járni, keresek jobban összepasszoló nyakkendőket, és egy kicsit rövidebb szoknyát készítek belőle... Vagy éppen egy nagyon hosszút... (már forog is tovább a kerék...)

A kész szoknya szemből és oldalról. Elsőnek elfogadható...