2010. júl. 30.

Finish - project "S"

Hát vége. Kész lett a mű! :D Tulajdonképpen a múlt hétvégi családi találkozón "fel is avattam" (mármint nem ettem le, vagy öntöttem le, vagy ilyesmi, csak viseltem XD). Azt hiszem, az anyagválasztás mégsem volt a legszerencsésebb. Bár pont az ereje miatt választottam, túl erősnek bizonyult.... vagy a vasaló volt gyenge... vagy egyszerűen csak szélesebb berakások kellettek volna. A lényeg, hogy elég "kócos" a szoknya. Nem vészes, csak a biztonság kedvéért jó, ha veszek alá egy nadrágot, mert ha fellebben... akkor minden kilátszik. Mint egy "Military Monroe"! XD Mindegy, utólag már könnyű okosnak lenni. Még bízok a mosások és a gőzölős vasaló erejében. Egyébként az sem tragédia, ha nadrágot kell alá hordanom. Ugyanis divat ide vagy oda, én imádom a nadrág + rövid szoknya kombót. Főleg a kicsit "baggy", vagy 10 centis hajtókájú, indigókék farmeremet a piros skót-kockás rakott szoknyámmal. :) Egyszerre pankos és valahogy mégis elegáns. :P
Apropó "baggy"! Épp ezen farmerem szolgált mintául a ruhához készült lábszárvédőkhöz. Említettem már az előző bejegyzésben, hogy az eredeti ötletem nem vált be, és kissé elszontyolodtam. Nos, tegnap este számolgattam, szoroztam, osztottam, kivontam, lerajzoltam, lemértem, stb... és arra jutottam, hogy nincs veszve a haza! A maradék anyagaim (2 nagyobb darab) éppen kitesznek egy lábra valót. Ha az elcseszett verziókat szétbontom, azokból kijön még egy. Nosza, neki is láttam, és secc perc alatt szétszedtem őket. Megcsináltam az új, ésszerű, ámde berakás mentes szabásmintákat, és még a délután folyamán el is készültem velük. Semmi extra, olyan száruk van, mint annak a gatyámnak, de a hajtóka csak akkora, mint a szoknyarészen volt. Térd alatt meg lehet kötni, körbe belefűztem egy-egy sötétzöld cipőfűzőt (majd a végeikre még kell találnom valami nagy gyöngybogyót vagy valamit). És a fűzők fölött mindkettő kis "állógallérban" végződik. Az imént próbáltam fel. Magas sarkú cipőhöz mértem ki, és jó is lett a hossza. A lábam gyorsan bele tudom csúsztatni, és egy gyors masnival megköthető. Az anyagra nincs panasz, itt még a merevségével sincs gondom. Bővebb még lehetne, de az már nem állna jól az anyagnak. Meg kell mondjam: épp jó lett! :D Most virul a fejem, megmentettem az anyagokat! Az egyetlen baj, hogy a jobb szár hátsó felét a kis maradék darabból csak keresztben tudtam kiszabni, így a szálirány eltérése miatt bizonyos megvilágításban az a rész kicsit eltérő árnyalatú, mint a többi. De ez használat közben az utcán nem lesz észrevehető, csak én szeretek kukacoskodni! :P
A lábszárvédők :)

2010. júl. 25.

Helyzetjelentés - project "T"

Ez egy pofonegyszerű dolog volt. Csupán egy napomat vette igénybe az egész. Pár hete vettünk a húgomnak egy Minnie-egeres ágyneműgarnitúrát. Mivel hugi nem alszik nagypárnával, így az a huzat feleslegessé vált, és gondoltam, varrok neki belőle egy kis hálóinget (kicsit még durva, de tiszta pamut anyag). Bár még csak most fogom tanulni a gyerekruhákat, megkockáztattam egy nagyon egyszerű sémát. A huzatot szétválasztottam a két felére, és az egyiknek összevarrtam a két végét. Csináltam bele két kis "csatornát" gumiszalagnak, és alul a felesleges hosszt levágtam, amiből ki is jött még két kis vállpánt. Befűztem a gumikat, felvarrtam a vállpántokat, és hopp! Kész is! Csak egy nagy bibi volt: mégpedig az, hogy NAGY lett rá! XD Hiába... annyira igyekeztem mindenhol ráhagyni, hogy nehogy szorítsa, vagy nehogy ne tudjon belebújni, hogy végül nagyon bő lett, és lóg rajta, mint tehénen a gatya! :/ De szereti, és 24 órán át nem is volt hajlandó levenni... :') A gumikat be lehet húzni, és a vállpántokból is be lehetne venni, de akár meg is várhatjuk, amíg belenő... ebben a korban gyorsan nőnek (4 éves). De az is lehet, hogy a huzat másik feléből is varrok neki egy másikat. Gyakorlásképp. Még a paplanhuzattal is kéne dolgoznom, mert kétszemélyes paplanra készült (amit nem egészen értek egy gyerek ágyneműhuzatnál). Csupán ketté akarom szedni a felénél, és akkor máris két paplanhuzatja van...
Hálóing eleje és háta (még a túl nagy verzió)

2010. júl. 23.

Helyzetjelentés - project "S"/5

Valószínűleg ez az utolsó előtti bejegyzés erről a ruháról. Azaz, magát a ruhát már tegnap be is fejeztem, rendeztem a bibiket, felvarrtam a cipzárt, meglepően jól sikerült végül végigvezetni a szoknya felső vonalán. A felsőrészhez-illesztéssel se volt semmi baj. Bár testen viselve van pár apró szépséghiba, de első komoly műnek kifejezetten hordható. A lábszárvédő-rész már más tészta... :S Az nem lett olyan, amilyennek akartam. Először taktikai hibám volt, hogy a felső részt is előre levarrtam, na azt ma bonthattam vissza. És tegnap este ötlött az eszembe az az apróság, amit tervezésnél se vettem figyelembe, hogy az rendben van, hogy arra figyeltem, hogy a vádlimnál szélesebb legyen, de arra nem, hogy a vádlimon át kell húzni a felső végét is. Hirtelenjében azt találtam ki, hogy cipzáras sliccet teszek a hátuljára (ugyanis ott van az egyetlen összeillesztési varrásvonal). Sikerült is vennem ma két kis cipzárt, már a helyükre tűztem őket, de még nem varrtam fel. Kicsit elmúlt a lelkesedésem. Nem ilyennek gondoltam az egészet. Egyedül a szépen levasalt berakások stimmelnek. De se elég bőnek se elég hosszúnak nem tűnik. További probléma, hogy a berakásokat varrással rögzítenem kellett volna legalább elöl, mert így kész tortúra felvenni: nem elég, hogy szűk, de a berakások szétcsúsznak és a lábszáramon kvázi újra össze kell hajtogatni az egészet. Kicsit le vagyok kornyadva. Mondjuk ha az öcsémtől elkunyerálom a kinőtt terepmintás tornacipőjét, azzal talán jól fog mutatni. Meg... tapasztalat. Most már tudom, legközelebb mikre kell figyelni. És ideje tervezgetni a következő projectet. Lábszárra több ötlet is van: akarok hagyományos berakással is, skót kockásat, meg "baggy" szabásút, meg csipkéből, meg alsószoknyásat, stb, stb... És nadrágra is van vagy ezer ötletem. Csak ebben a rohadás melegben inkább a rövid szoknyákra koncentrálnék. És abból sajnos a rakott a kedvencem.

2010. júl. 21.

Helyzetjelentés - project "S"/4

Megtörtént a darabok összeillesztése. Egész jól sikerült, csak pár milliméteres eltérések lettek a hajtókáknál. Megszerkesztettem a derék(csípő)pántot is, fel is varrtam. Remekül összefogta a berakásokat kezdett igazi szoknya kinézete lenni. Sajnos nem ellenőriztem a szimmetriát az elején. Viszont felvarrtam a régi pólóból kivágott mintát a hátuljára. A sarkainál kézzel kellett varrnom, mert géppel nem fértem hozzá. Kicsit küszködtem az anyagok kontextusának különbségei miatt, de egész elfogadható lett a végeredmény. Már csak a végső összeillesztés hiányzott. Azaz a cipzár. Az egyik oldalán már fel is varrtam elöl, és ráférceltem a csípővonalra. A bibi akkor jött, mikor a cipzár másik felét is a helyére illesztettem. Ugyanis az eleje két oldalának hossza között fél centis különbség lett. :( Nem tudom, mi és hol csúszott el. Persze, nem azonnal szembetűnő, és bolti ruhákon ennél durvább hibák is előfordulnak, de azért akkor is bosszantó. Talán a cipzár maga eltereli majd a figyelmet erről a kis bakiról. Legközelebb majd jobban odafigyelek. Bár amennyire piszkál, az is lehet, hogy ott szét fogom bontani, és újra felvarrom. Mert az a rövidebb, amelyiket már félig levarrtam, szóval ezt még lehet, hogy hozzá tudom igazítani. Majd holnap meglátom. És ha fent lesz a cipzár, fel is varrhatom az egész szoknyát a felsőre, és kész is lesz a ruha. Bár még a cipzár mögé lehet, hogy bevarrok valami kis "takaró" anyagdarabot.
A mai nap folyamán elkészítettem a lábszárvédők szabásmintáját is. A terv szerint ezek is hajtókában fognak végződni, végig vízszintes rakott fodrokból állnak, a térd alatt megköthetők lesznek, és a kötők felett még lesz egy kis perem. A perem mögül pedig egy rövid, éppen csak elöl a térdet takaró rész indul.
Még lehet, hogy egy kesztyű is lesz hozzá, ami a kerekesszékekhez való egyszerű kesztyűk szabásmintájára fog épülni. (Talán kicsit morbidnak hangzik, de szerintem nincs ezzel semmi baj.)
A kész ruha elölről és hátulról

2010. júl. 20.

Helyzetjelentés - project "S"/3

Az elmúlt napokban tovább fejlődött a ruhám elméletben és gyakorlatban is. Sematikus tervet készítettem egy pár a szoknyához illő lábszárvédőről, lehet, hogy lesz kesztyű is, és kitaláltam, hogy egy rövid dzseki is jól állna hozzá. El is határoztam, hogy ma megveszem azt a maradék anyagot (kb. fél méter), amit a legutóbb a boltban hagytam. Ugyanis cérnáért úgyis be kellett mennem. Meg is vettem a cérnát és az anyagot is, és nagy örülve jöttem haza, hogy a szoknyát befejezzem. Sajnos az eddigi sok siker után már időszerű lett egy kis kudarc. Miután levasaltam a berakásokat, nyilvánvalóvá vált, hogy a szoknya túl szűk. A derekamra jó lenne, dehát csípőre terveztem. Valamit elszámoltam... még a legelején. Szomorúan ültem le, átszámolni az egészet, és kijavítottam a tervet. Nagyon örültem, hogy megvettem a maradék anyagot, különben már a lábszárvédőkre se jutna. A dzsekitől meg elbúcsúzhatok. :( Kénytelen voltam elölről kezdeni tehát: kiszabtam, levarrtam a hajtókát, és levasaltam a berakásokat. A nap végére be is értem magam. Még össze kell illeszteni a 3 darabot (2 elöl + 1 hátul), aztán rávarrni a derék(csípő)pántot, és a nyomott mintát, amit abból a pólóból vágtam ki, amiből a felsőrész készült. Az elrontott szoknyát meg majd befejezem, és jó lesz a húgomnak. :)
A szoknya berakásai

2010. júl. 17.

Helyzetjelentés - project "S"/2

Sikerült befejeznem a ruha felső részét. A háta közepére bevarrtam a cipzárat, bár enged annyit az anyag, hogy tulajdonképpen felhúzott cipzárral is bele tudok bújni. Sajnos mivel a cipzár anyaga nem rugalmas, így sima, rugalmatlan gépöltéssel varrtam be. Nem tudom, erre van-e valami jobb megoldás... A karkivágást, a hátrészt, és a nyakkivágást sejtöltéssel (darázsvarrat?) csináltam, ami sajna kicsit kinyújtotta a széleket. A mákom, hogy feszül rajtam annyira a ruha, hogy ezek a szélek kiegyenesedjenek. Mellben is egy kicsit laza lett, mert a nyakpánt gumiját kicsit rövidebbre kellett volna vágni. De nem vészes, viszont legalább simán vehetek alá melltartót. XD Ami jókorát dobna az elég mélyre sikerült dekoltázson! :D
Mindent összegezve azért jól sikerült, tökéletesen passzos, a hátán a minták is jó helyre kerültek. A nyakpánt kényelmes lett, a gumiszalagot körbe bevontam a ruha anyagával. Az alját (ami végül abszolút csípőmagasságba került) még nem szegtem be, megvárom vele a szoknyarészt.
Amit el is kezdtem. Az anyagot "beavattuk", kicsit elszenvedtem, mire bejelölgettem a berakásokat, és sajnos egy helyen el is rontottam, úgyhogy volt bőven krétatörölgetés! :S De végülis meglett. Mielőtt elkezdtem húzogatni a vonalakat, kitaláltam, hogy teszek rá egy 4 cm-es hajtókát is. Ahogy kiszabtam, már estem is neki a hajtókának. De ismét felkészületlennek bizonyultam. A vicces az, hogy a méteráru boltban még meg is kérdezte az eladó, hogy cérna nem kell-e. Én meg rávágtam, hogy nem, mert emlékeztem, hogy van nekem ilyen kekizöld cérnám. Csak éppen arra nem emlékeztem, hogy ilyen kevés. :( Azért levarrtam a szegést sima gépöltéssel (csak semmi csicsa, úgyse fog látszani), és a hajtókát is rögzítettem a tetejénél. Ez utóbbi művelet során el is fogyott az alsó cérnám, miután "újratöltöttem", drága varrógépem (mostmár ideje lenne nevet adnom neki... :S) kezdett el hisztizni, és begyűjtötte az alsó cérnát. Harmadik nekifutásra már sikerült végigérni. Tehát hajtóka készen van. Lehet hajtogatni a berakásokat! De azt már nem ma...
A felsőrész eleje és háta

2010. júl. 16.

Helyzetjelentés - project "S"/1

Hosszú ideje ez az első olyan sikerélményem, ami igazán felvillanyozott! Szegény "próbaingemet" félre tettem, és vadul belevetettem magam az új munkába. Végre befejeztem a póló lebontását, aminek az anyaga kellett. Lemértem a darabokat, csak hogy kb. ismerjem a korlátaimat (tovább nehezítette a dolgomat, hogy a póló elején és két ujján végig nyomott minta volt).
Megrajzoltam a felsőrész szabásmintáját, és amint kész lett, már rajzoltam is az anyagra. Úgy döntöttem, a biztonság kedvéért hátulra teszek egy cipzárat. Így a háta két részből áll, és fel is használtam rá a két pólóujjat. Éppenhogy elfértek a minták a darabokon, de így izgalmas! :) Az elejét a póló hátuljából kellett szabnom, mivel az elején levő minta útban volt, ha pedig úgy helyeztem, hogy rajta legyen, nem fért ki a nyakkivágás. De ez jó is így. Az elejére nem akarok mintát, így jobban fog állni hozzá pl. a nyakkendő. :)
A szabással nem volt gond, csak úgy olvadt az ollóm alatt, és csak egészen keveset szöszölt. Ezután jött a nagy izgalom: összeilleszteni az elemeket. A gombostűket el is felejthettem, egyszerűen csak összeférceltem az oldalvarrásokat. Aztán fellapoztam az okos könyvem, hogy milyen varrások jók rugalmas anyagokhoz. Miután 3-at is teszteltem, megakadt a szemem az egyik öltés ábráján, ami kísértetiesen hasonlított arra, amit gyakran látok elasztikus ruhákon. Így ismerkedtem meg a "zárt overlock" öltéssel, és szerelem volt első látásra! :D A tesztanyagon messze a legjobban teljesített a többihez képest.
Mély levegővétel után nekiláttam az első oldalvarrásnak, és már 10 centi után láttam, hogy szuperül beválik új felfedezettem. Mikor végeztem, magabiztos lendülettel húztam meg hosszában a az anyagot a varrás mentén. És nem történt semmi! Se szakadás, se bomlás, se feszesség. A ruha oldalvarrása olyan rugalmas, mint maga az anyag. Na, ettől úgy beindultam, hogy azonnal nekiláttam a másik oldalvarrásnak is, alig vártam már, hogy kész legyen (legszívesebben nyomtam volna a pedált, mint süket a dudát XD). Mikor ezzel is kész lettem, magamra tekertem a "művet", és eszméletlen jó érzés volt! Pontosan úgy passzolt a derekamnál, a csípőmnél, ahogy elterveztem! "Mintha rám öntötték volna."
Sajnos nem tudtam folytatni, mert előbb a cipzárt szeretném bevarrni. Azt azonban még meg is kell venni. És azt is meg kell venni, amelyiknek a csípőn kell végigfutnia. A legújabb ötletem szerint ez a cipzár egészen a szoknya aljáig vezetne, de a szoknya részen zárva. Ezzel a lendülettel sacc/kb ki is számoltam, mekkora berakások lesznek, és mennyi anyag fog kelleni hozzá... amit szintén meg kell még venni. Csakúgy, mint a 4 cm széles fekete gumiszalagot, amit a nyakpánthoz szeretnék (ugyanis végül a nyakba akasztós megoldás mellett döntöttem). Már csak egy részlet kérdőjeles: hogy az eredeti póló elején lévő nyomott mintát felhasználjam-e a szoknyához? Mert elöl és hátul középen kétoldalú berakás lesz, és arra gondoltam, ha már a többi minta ott lesz a hátamon, ez is lehetne... kicsit lejjebb ugyan... azon a hátsó középső berakáson (kvázi a fenekemen). Akkorára terveztem, hogy ráférjen a minta, de azért még alszom rá egyet.
Szóval megakadtam készlethiány miatt. Talán nem baj, mert lehet, hogy akkor egyáltalán nem aludnék az este. :D

2010. júl. 15.

Project "S"

A következő, amit kivitelezni szeretnék, és amit mindenképpen "hordhatóra" szeretnék megalkotni. Egy egybe részes, ujjatlan ruháról van szó, a háta részét még nem ötöltem ki, mert a Monroe-nyakat is szeretem, de lehet, hogy egyszerű vállpántos lesz, illetve a háta nyakkivágásának a mélységét sem sikerült még meghatároznom. Majd megálmodom. Ami biztos: a választó vonal a csípő, mert testhez simuló derékrésznél a csípővonal kiemelése tovább karcsúsít, és én pontosan ezt szeretném, mert a derekam azon kevés részeim egyike, amit szeretek kiemelni. Úgyhogy itt is érvényesülni fog a "felül passzos - alul bő" mániám, mégpedig a következőképpen:
1. A csípővonaltól felfelé a ruha gyakorlatilag egy trikóra emlékeztet, mély nyakkivágással, nyak felé vékonyodó vállpántokkal, a testvonalak szoros követésével. Az anyagnak fogalmam sincs, mi a neve, de fekete, 60% pamut + 20% viszkóz + 20% akril, ami azt jelenti, hogy kellemesen természetes érzést kelt, és mellette fantasztikusan elasztikus (ez milyen jó szókapcsolat! :D). Az egyetlen gondot az okozhatja (amellett persze, hogy a rugalmassága fog még nekem bosszúságokat okozni kivitelezéskor), hogy bontott anyag (jelenleg még majdnem egyben levő ruhadarab állapotában), a készleteim tehát korlátozottak, így ügyeskednem kell majd a szabással.
2. A csípővonaltól lefelé rövid szoknyában végződik a ruhaköltemény. Hogy újfent kiélhessem a hajtogatás iránti szenvedélyem, természetesen rakott szoknyában (a berakás típusa még nem véglegesített, valószínű, hogy "vegyes" lesz). Az anyaga teljesen eltérő a fentitől (talán annak az ingnek a kényszerű-kontrasztos anyagválasztása ihletett, amin jelenleg dolgozom :D). Még nincsen meg, de amint kiszámoltam, hogy mennyi kell, már rohanok is megvenni. Kinéztem ugyanis egy erős, vastag, jó tartású (afféle "munkaruhának való"), nagyon sötétzöld (bár feketét akartam, de ez talán még jobb is) szövetet. Csak ki ne fogyjon!
3. A ráadás... Mert ugye eddig nem is annyira különleges. Hogy mi a pláne? Hát maga a csípővonal! A felső és alsó részeket ugyanis egy szétnyitott cipzárszárakból álló, középen lefelé hegyesedő (záródó) vonal választja el egymástól. Hátul még ez sincs kidolgozva, de majd ezt is megálmodom. De a hatás a lényeg: a project arra hajaz, amikor a munkaruhából levetkőzik az ember. Elkapja azt a pillanatot, mikor a benzinkutas overall cipzárja már lehúzva, és a kibújtatott felsőtesten előbukkan a testre tapadt fehérnemű. Festői, nem? :) Tovább is gördíthetem, és akkor a felszabadulás jelképévé válik: a munka vége, a szabadidő kezdete... mikor levehetjük az egyenruhát, és vele a szabályokat és kötelezettségeket, hogy belevessük magunkat abba, ami számunkra kikapcsolódást, szórakozást jelent! A fent maradt alsóruha pedig a mérték szimbóluma, hogy valami maradjon, ne legyünk teljesen meztelenek, gátlástalanok (állatiasak), azt jelenti: "Vetkőzd le a korlátaidat, de ne vetkőzz ki MAGADból!" :)

2010. júl. 14.

Kiindulási helyzetjelentés No.2

Mostanában teljesen beleástam magam a japán utcai divat stíluságazataiba. Mert a képeket nézegetni kevés, tudni kell hova tenni őket, és tudni kell megindokolni a döntést. Lévén, hogy a szakkönyveknek híján vagyok, régi barátomat, Wikit vettem elő, és "szörfölgetek" rajta. Ha pedig valami olyanba botlok, amihez ott nincs link, akkor külön rákeresek. Alapos egy rohadék vagyok, ha egyszer beindulok. Hogy a továbbiakban is bármikor felfrissíthessem a tudásom, a biztonság kedvéért leírom, és mivel lehet, hogy még lesz alkalmam fel is használni, hát ékes magyarra fordítva "jegyzetelek".
Közben fejlődik az aktuális munkám. Ami nem más mint egy viszonylag egyszerű rövid ujjú ing. A szín- és anyagválasztás teljes mértékben az itthon kézbe akadó lehetőségeknek köszönhetően nem túl szerencsés. A szín még nem is olyan veszélyes: a majdnem pink rózsaszínt varrom a feketéhez. De a fekete anyag műszálas, vastag, és egy kicsit rugalmas, míg a rózsaszín vékony, természetes, és teljesen rugalmatlan. :( Így egy kicsit nehéz dolgozni velük, a dolgok nem mindig úgy jönnek ki, ahogy én kimértem őket. De annyira nem baj, hiszen csak "próbadarab" (próbadarab = csak azért varrom, hogy meglássam, hogy az általam szerkesztett szabásminta hogyan fest textilbe öltve). Tulajdonképpen éppen ezért néz ki úgy, ahogy: az eleje 4 különálló darabból áll (a karcsúsító varrás mentén vágva) - 2 fekete oldalt + 2 rózsaszín középen, a háta 3 darabból - 2 fekete oldalt, egy középen,
szögletes bevarrású ingujjai rózsaszínek és hajtókásak (megküszködök velük - pusztán egyetlen ingujj beillesztése 1 teljes napomba került :S), ráadásul kénytelen voltam két halvány kis berakást tenni a vállhoz az anyagok rugalmasságának diszharmóniája miatt. :( A gallér még várat magára. Az biztos, hogy nyakléces lesz, de még nem dolgoztam ki a tervet. Az elejére pedig egyszerűen cipzárat varrok (még nem merek gomblyukazni), természetesen fedetlenül, mert imádom a cipzárakat, hadd látszódjanak! :) Jelenleg ott tartok, hogy az eleje és a háta megvan, és egy ujj is be van varrva a karöltőbe, már csak oldalt kell összevarrni, aztán a másik ujj, a gallér, a cipzár, és kész is! Leírni olyan egyszerű... :)

2010. júl. 13.

Kiindulási helyzetjelentés No.1

Fél éve jön a tananyag a divattervező tanfolyamról, már ott tartok, hogy az egész a kezemben van, de sajnos a tanulás lassabban megy. Még az egy ötöde hátra van, de megpróbálok begyorsítani, hátha sikerül befejeznem a nyár végéig. És ha minden jól megy, szeptembertől irány a suli! Sajnos még nem sok "művet" tudok felmutatni. Főleg, mert varrni is most tanulok, és gyakran még az összetűzéssel is meggyűlik a bajom (összetűzésbe kerülök az összetűzéssel XD).
Készen van egy nadrág, amin két hétig dolgoztam. Egyszerű, fehér (eredetileg ágyneműnek szánt) vászon anyagból varrtam. A különlegessége, hogy a szárai végig két oldalú berakással készültek. A hajtogatás tartott a legtöbb ideig, de majdnem ugyanennyi volt, mire sikerült az elején a cipzárat a sliccbe varrnom. A cipzár ugyanis az ülep keresztvarrásáig tart, de legalább nincs elrejtve. Csípő-fazonra terveztem, és a biztonság kedvéért a tetejét gumíroztam, de mivel a csípőrész passzos, és a saját méreteimre készítettem, nem kell a guminak tartania. Viszonylag kényelmes viselet, és a nyári melegben jól jön, hogy szellős, és hogy vékony fehér (bár elég sűrű szövésű :S) anyagból készült. Az egyetlen ok, amiért mégis gyakran marad a szekrény mélyén, az az, hogy a hosszát kissé elmértem, és az alja épp a földre lóg, ami világos ruháknál kifejezetten hátrány. Vagy rá kell szánnom magam valamikor, hogy felhajtsam (NEVER! :0) vagy kell szereznem egy hozzá illő magas talpú cipőt... Egy rokonomtól az "esküvői nadrág" gúnynevet kapta (feltehetőleg a színe, a bősége és a kényes hossza miatt). :)
Az "esküvői nadrág" eleje, oldala és hátulja

2010. júl. 12.

Origo

Ezennel elindulok a Gugli-bloggerkedés rögös ösvényén. Ezt a blogot afféle beszámoló-blognak szánom. Elsősorban a nem rég indult, és még szinte sehol se tartó ruhatervezői karrieremről, és az elkészült munkáimról. Nos, azt előre leszögezem, hogy még újhús vagyok a pályán. Valaha az édes gimnáziumi években divattervezőnek készültem. Aztán, mikor jött a továbblépés, mégis másik irányt választottam. Évek teltek el... Makacs évek. De nem találtam örömet abban, amit csináltam. Vettem egy mély levegőt, és kiléptem. Hogy újrakezdhessek. Hogy alkothassak. Az eltelt évek alatt a lehetőségek kedvezőbbek lettek, és megszaporodtak. Még nem adtam fel, hogy megtaláljam a helyes utat... az én utamat! Sőt, remélem, hogy már azon járok! :)
Magát a blogot még nem tudom, hogy fogom alakítani. Olyan ember vagyok, aki mindenhova szereti "belakni magát", azaz otthonossá tenni. Sejtéseim szerint ez a blog sem lesz kivétel. Idővel biztos változtatni fogok. Elsősorban azonban a tartalomra figyelnék, bár nem esküszöm, hogy szigorúan csak az öltözködés témájával fogok foglalkozni. :)