2011. ápr. 30.

Divatklipp - George Michael


Nem tudok szabadulni a '90-es évek hatásaitól, és klippjeitől. :P
Ez egy klasszikus kifutós videó, és a nem éppen hétköznapi öltözékeket (Mugler-tervezés)  nem hétköznapi modellek mutatják be. Név szerint: Linda Evangelista, Nadja Auermann, Emma Sjöberg, Estelle Hallyday, Shana Zadrick és Tyra Banks. A klippet egyébként a Mugler bemutatója, és az előadó korábbi, Freedom '90 című, szintén jól ismert videója (előbb-utóbb fel fog bukkanni) ihlette. Szépen tükrözi a korszakot, és bár őszintén szólva zeneileg nem tartom sokra, és a ruhákat leszámítva a videóban sem találok túl sok fantáziát, még is tud adni egy jellegzetes hangulatot.

2011. ápr. 26.

Project "Ice PJ"

Nos, az alap koncepció valójában egy overall volt. De a fő kitétel az volt, hogy NAAAAAGYON bő legyen a szára. Ez megvalósult. A szárak kerülete 1-1 méter. ^^ Talán túlzásnak tűnik, én beleszerettem ebbe a szabásba. A végső terv egy magasított derekú (egészen mell alá szabott) nadrág lett, két hatalmas szárral, és egy húzózárral az elején. Természetesen csípőtől felfelé testre simuló. Már érlelődött bennem vagy két hete. De anyag is kellene az alkotáshoz. És sajna éhkopp van. :( Még a 390.-/m-t sem engedhetem meg magamnak... Anyósjelöltem meghallotta, hogy efféle alkotói(anyagi) válságban vagyok, és előkotort pár anyagot, amiket még régen vett, de végül semmit nem készített belőlük. Le is csaptam egy erős vászonanyagra, ugyanis eredetileg valami vékonyabb farmerszerű szövetből terveztem. A színe sajnos nem volt az igazi: világoskék, fehér csíkokkal. Azóta is "matracvászonnak" csúfolom. Volt egy darab farmer anyag is, de az kevés lett volna. A matracvásznam 4,5 nm volt, ami elég kellett, hogy legyen egy akkorka testre, mint az enyém.
Egy teljes napig szerkesztettem a szabásmintát. Egy nadrágalapot dolgoztam át, hogy a szárak aljának körmérete 1 méter legyen. A derekához pedig hozzáillesztettem egy régebbi mell alatti fűző szabásmintát. Mindezt úgy kellett megoldanom, hogy a formázóvarrások végigfussanak a ruhán. Magyarul a kész ruha 8 darabból álljon össze. (Azaz, egészen pontosan 10-ből, mert a háta közepe darabjait deréktól felfelé külön szabtam, hogy az anyag csíkjai ne ferdüljenek.) A nap végére elkészült a 4 szabásminta (2 eleje és 2 háta), és az ülep részétől felfelé kiszabtam belőle egy újságpapír-prototípust. Igaz, elszakadt, miközben felvettem, de megnyugtatott, hogy orbitális mellészerkesztés nem történt. :) (Tudjátok, az őrült és a zseni majdnem ugyanaz! :P )
Másnap kiterítettem az anyagot teljes valójában a padlón (ilyenkor imádom a hatalmas szobám), és miután kipróbálgattam, hogyan fektessem a szabásmintáimat úgy, hogy a csíkok párhuzamosan fussanak majd végig a testemen, szépen rágombostűzgettem a 4 mintát. Körberajzoltam. Kivágtam. Átforgattam az anyag másik végéhez, ott csíkot a csíkra illesztettem. (Ja, mert nem csak csíkos, de csíkmintás. Értsd: a csíkok sűrűsége nem állandó. O.O) Végül kiszenvedtem a 8 tökéletesen passzoló részt (meg a két kis cafatot a hátához), és kivasaltam őket.
Egy újabb nap volt, amikor is nekiláttam az összeillesztésnek. A tőlem megszokott pontossággal csíkot csíkhoz, görbületekre ügyelve, és nem értve, hogy lett néhol hosszban 2 centis difi... :S De szépen összevarrtam, ülepnél triplázva, és minden szélet cikkcakkal elszegve (Ó, mennyire megkönnyítené a dolgom egy szegő varrógép!). Minden varrás előtt végig gombostűztem, hogy az elcsúszás kockázatát minimálisra csökkentsem. (Ebből következik a több száz tűszúrás, amit összevarráskor elszenvedtem. :S) Természetesen így már megtörténhetett az első próba. És azonnal kiderültek a hibák, amiket a szabásminta szerkesztésekor követtem el. Én 3-at számoltam... -.-
1. Az elején (pocaknál) kis kidudorodás. Nyilván a pocaknak is kell hely. De az én méreteim alapján nem nagyon kellett volna itt ilyennek lennie. Persze, ez az első nadrág, amit nem csípőre terveztem, hát tanulok belőle. (Számomra lehangoló hír: a "pocak-helyet" kitöltöm... :/ )
2. A háta közepénél anyagtöbblet keletkezett. Vagy a fűző és a nadrág derékvonalának illesztésénél kutyultam el valamit, vagy egyszerűen csak nem kellett volna külön szabnom. Bár előrehajoláskor eltűnik a kis, kereszt irányú "hurka", szóval az is lehet, hogy ez sem véletlenül alakult így, hanem azért, hogy a ruha  ne csússzon le  a hátamról, ha lehajolok.
3. Az ülepe túl alacsony lett. A csípőmön tökéletesen nyugszik, a derekamon passzol, és a mellem alatt végződik, épp ahogy elképzeltem. Csak épp az ülep nem a "lábaim elágazásánál "van, hanem pár centivel alatta. Nem igazán tudom, hogy ez mennyire abnormális, minden esetre én nem így terveztem. :(
Ezeket leszámítva a ruha teljesen oké volt, így a következő napon bevarrtam a húzózárat (sajna, nem lett a legszebb). A felső széleket nagyon szépen sikerült eldolgoznom, kifejezetten büszke vagyok rá! Az aljából pedig majd 10 centit hajthattam fel, úgyhogy szépen tartja az ívet.
Ennyi volt a nagy munka, összesen 4 sűrű nap. Azért mondhatom azt, hogy olyan lett, amilyenre akartam, és sikerként fogom elkönyvelni. Még egy-két módosítás lesz rajta:
- A hátára, a kereszt irányú varrásra (ahol "hurkásodik") teszek egy kis pántot két gombbal.
- És befestem!!! Mert sajnos ehhez a világoskékhez nem tudok hozzáöltözni. :( Vettem egy "világoszöld" batikfestéket, ami a minta szerint inkább afféle zöldesszürke. Befestem a maradék anyagot is, mert lehet, hogy csinálok belőle egy kis felsőrészt is (egy mell alatt szabott feles ujjú zakóra gondoltam). ^^
A névválasztás a nemszeretem-színt és a minta miatti pizsama-érzetet hivatott tükrözni... :/
A nadrág elölről és oldalról

2011. ápr. 7.

Finish project "Skirtie"

Ezzel meg is volnánk. Viszonylag hamar befejeztem, még ahhoz képest is, hogy azért csak sikerült elrontani... :S
Ugyanis a csípőrészt sikerült elbasz elszabni, amire persze csak akkor jöttem rá, mikor mindennel elkészültem. Úgyhogy bonthattam vissza a húzózárat, és a derekán a ferdepántként felvarrt nyakkendőszárakat. De legalább a nyakkendők és a farmer rész illesztéséhez nem kellett hozzányúlni. Ez is valami! :D Megpróbálom ott folytatni, ahol legutóbb abbahagytam, és kihagyom a kis "malőrt". :P
Tehát: az összevarrt farmerdarabkákat ráillesztettem a nyakkendősorra, és összegépeltem, majd elszegtem. Ezután bevarrtam a hátára a húzózárat, és alatta összevarrtam a széleket. Végül két keskeny, hosszú (kb 80 cm) nyakkendővéget összevarrtam a levágott végükön, és a varrást a szoknya eleje közepéhez illesztve ferdepántként felvarrtam. A húzózár utáni részen a nyakkendőszárak szélét még további 4-5 centin összegépeltem, hogy könnyebb legyen majd masnira kötni. Hát ennyi volt.
Bárki készíthet magának otthon ilyen "újrahasznosított" szoknyát. A család férfitagjaitól kérjük el a nagynénitől karácsonyra kapott, soha nem hordott fertelmes nyakkendőket, és/vagy nézzünk be egy-két használtruha boltba, ahol potom pénzért kaphatunk válogatottan "különleges" darabokat. Csak levágjuk a vastagabb végüket, összevarrjuk őket a széleiknél, és eldolgozzuk valamilyen módon a derékrészt (sok időt megspórolhatunk pl, ha csak simán rávarrunk ferdepántot, és a húzózárat is kihagyjuk). Én ezt a művemet nem mondanám kifejezetten szépnek, de prototípusnak elmegy. Ha lesz egy kis pénzem és időm turikba járni, keresek jobban összepasszoló nyakkendőket, és egy kicsit rövidebb szoknyát készítek belőle... Vagy éppen egy nagyon hosszút... (már forog is tovább a kerék...)
A kész szoknya szemből és oldalról. Elsőnek elfogadható...

2011. ápr. 2.

Helyzetjelentés - project "Skirtie"/1

Úgy döntöttem, a mások számára nem sokat sejttető betűk helyett (majdnem) értelmes szavakkal fogom elnevezni a műveimet. Az első kísérlet a "Skirite" nevet kapta, ami nem sok fantáziával az angol skirt és tie szavakból állt össze. És hogy kimondjam a nyilvánvalót, azért így neveztem el, mert ez egy szoknya, amit nyakkendőkből állítottam össze.
A spanyol viaszt nem én találtam fel, ez egy "örökölt" project. Hónapokkal ezelőtt kaptam egy szatyorban, hogy ha van kedvem, fejezzem be. Az ötlet nagyon tetszett, mégsem álltam neki egyhamar. Azért volt nehéz rászánnom magam, mert bár tetszett a félkész szoknya, de tartalmazott pár karácsonyi és húsvéti nyakkendőt, amiket én nem szerettem volna bele. Következésképpen a munkafolyamat első lépése a bontás lett volna. És nem az a fajta varrás volt, amit fél perc alatt pár jól irányzott mozdulattal ki lehet kapni...
Egyszóval most szedtem össze a lelkierőmet, hogy kibontsam a levágott nyakkendővégeket. Végül 4 nem került bele a csapatba, 3-at adtam hozzá a sajátjaimból, és 2-t azokból, amiket a múltkor találtunk. Számolgattam, osztottam-szoroztam (mert azt hiszem, én 90%-ban képtelen vagyok anélkül nekilátni egy munkának, és nehogy ám azt higgyétek, hogy minden nyakkendő egyforma széles!!!), végül kijött a helyes sorrend.
Még csak egymás mellé rakva, de már sorrendben
Ezután következett az összevarrás. Hogy ne veszítsek a darabok szélességéből, kedvenc "zárt overlock" öltésemet használtam. Nem volt könnyű dolgom, hiszen a visszabontott nyakkendők széle már kissé nyúzott volt, illetve egyik-másik túl vastag volt, nehéz volt a széleket szépen illeszteni. De nem kiállításra készül. :) Egyébként sima fekete cérnát használtam. Az mindegyik tiritarka anyaghoz ugyanolyan. miután ezzel elkészültem, lemértem a felső szélességét, és 2-3 centivel több lett a kelleténél (valószínűleg a varrás közben kicsit nyúltak a szélek). Ráadásul a csípőszélességemhez mértem, úgyhogy, ha így hagyom, simán leesik rólam. :) Tehát kell egy csípőrész, ami bővülő szabású, és ráilleszthetem a szoknyát.
Az "örökölt" szatyor rejtett egy másik projectet is, ami farmer-darabokból összevarrt szoknya lett volna (amúgy van egy ilyesmi szoknyám, még 100 éve túrtam :D ). Szerkesztettem egy csípőrészt, és 4 darabba vágtam. Ez egy összesen 8 darabból álló részt jelentett. A háta elemek voltak a nagyobbak, azokkal kezdtem, némelyik éppen csak hogy kijött a kis farmerszeletkékből. Gyorsan összevarrtam ezeket is, aztán rohannom kellett. Még el kell szegnem a széleket, összeilleszteni a nyakkendőkomplexummal, és tenni rá hátulra egy húzózárat. Aztán tervezek rá egy keskeny derékpántot a nyakkendők fel nem használt végeiből, ami hátul a húzózár fölött megkötős lenne. Illetve a kényelmesebb viselet érdekében lehet, hogy a farmer részhez varrok belülre valamilyen bélésanyagot. Egyelőre ennyi. Majd még jelentkezem, ha haladok.
Összeállítva a szoknyarész és a csípőrész is